Eger

A város az Eger patak csinos völgyében, 170 m magasságban fekszik; számos tornyával s zöldelő hegyeivel kellemes látványt nyújt. A város legszebb része az a nagy tér, melyen az érseki székesegyház áll; ez a nagy, keresztalakú, 3 hajós épület, mely Hild József tervei szerint görög stílusban épült, hazánk legnagyobb templomai közé tartozik.

Eger a legrégibb városok egyike; Szent István püspökséget alapított; itt telepítettek le először Cletus prépost, II. András kancellára által a ferencrendi szerzetesek innen széledtek el az országban. A tatárok teljesen elpusztították, de IV. Béla alatt újjáépült. 1552-ben Ali pasa s Achmed vezér ostroma alól, Dobó István és az egri nők hősies küzdelme szabadította fel.

Az egri borkóstolás

Az egri borvidék legtekintélyesebb és legismertebb bora a mélyvörös színű, mérsékelten fanyar Egri Bikavér. A legenda szerint a bikavér elnevezés a török időkből származik: Az egri várat az oszmán túlerő ellen védő vitézek megerősítésére a vár kapitánya, Dobó István vörösbort hozatott fel a pincékből. A törökök látták, hogy az italtól a vitézek új erőre kaptak – és babonásak lévén a lecsurgó vörös folyadékról azt hitték, a bikák vérét issza az ellenfél.

Az Egri Bikavér a 18. században vált híressé. Alapanyagát lúdtalpú fekete szőlő, a török góhér, fekete frankos és a gordoványos adta. A lakosság 80%-a szőlőműveléssel foglalkozott, jobbára egyházi birtokon.

A bor tekintélyes része mindig helyben fogyott el, de a 18. században már megindult a bel-, és külkereskedelem. A termelők a pincékben borméréssel foglalkoztak. A bort szokás volt nem valamiféle űrmértékre adni, hanem „nyeletre”, vagy „szívásra”. Ez úgy történt, hogy a gazda 50 krajcárt, később 10 fillért (1920 után) kért egy nyelet borért. Nagy lehetőség volt ez a jó tüdejű, tapasztalt borivó embernek. A termelőknek ez a bormérése még a 19. század végén is szokásban volt.

Egri borok

Hírnevét Eger és környékén a Bikavér és a Leányka, Debrő község körzetében a Hárslevelű alapozta meg. Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a házasításával készül.

A borvidék mintegy 50%-án fehér borszőlőfajtákat termesztenek. Széles a fehér borok választéka. Legismertebb közülük az Egri leányka, illetve a Debrői körzetben a Debrői hárslevelű. Elterjedt fajták még az Olasz rizling, a Tramini és a Chardonnay. Jellemző vörös borszőlőfajták: Kékfrankos, Kadarka, Pinot Noir, Cabernet Sauvignon, Cabernet Franc, Merlot.

Egri pincelátogatás

Az egri hegyek puha vulkáni eredetű riolittufa kőzete igen alkalmas arra, hogy pincét vágjanak bele. Különösen sok pincét találtunk itt a híres Szépasszony-völgyben, ahol a szőlősgazdák vágatták pincéjüket, melyben átlagosan 10 C körüli a hőmérséklet.

A Szépasszony-völgy területén nemhogy a török hódoltság előtt, de 1774 előtt sem voltak pincék. 1774-től kezdődtek meg – a völgy később híressé vált Öregsora – borospince építkezések. A püspök földesúr pincevágásra szolgáló telekjuttatásai révén rohamosan megszaporodtak a pincék, úgyhogy néhány év után 1781-ben már 32 borospincét mutattak ki egy összeírásban. Ezek szerint tehát az öregpincék a 16. század második fele és 1777. között készültek.

A városnak és környékének több ezer pincéje között sok volna érdemes arra, hogy róla külön tegyünk említést. Vannak pincék, amelyekhez különböző hagyományok fűződnek. Vannak olyanok, melyek kiképzésük sajátos formájával, vagy díszítményeikkel tűnnek fel. Van olyan, amelyben kút van, sőt olyan is akad, amelyen kispatak folyik keresztül.

Számtalan költő, Petőfi Sándor, Vörösmarthy Mihály írt Egerről és jó boráról, de Márai Sándor is az egri újság felkérésére csodálatosan méltatta és írta le az egri pincék életét, szokásait, valamint abban az időben honos szőlőfajtákból készült borok zamatát és tüzességét.

A város központjától mintegy fél kilométer távolságra, ÉK-DNY irányban húzódó völgy- első neve: Koháry völgye. Az egész térséget 1772–1774-ben Koháry-völgy néven emlegették. A név eredete könnyen magyarázható. A török hódoltság végén a felszabadító császári csapatok 1687-ben Eger vára és a város köré szoros gyűrűt vontak.

A blokád nyugati szakaszán állította fel gróf Koháry István, zömében hajdúkból álló csapatainak táborát, az úgynevezett „sáncát”. Ezzel magyarázható a Koháry-völgy eredete. Kétségtelen azonban, hogy bár ez a név a 17. században használatossá vált, ez az elnevezés nem volt kizárólagos. Egészen a 19. század derekáig, amikor megjelenik a ma is használatos Szépasszony-völgy elnevezés.